Gurmai Sándor hobbifotós vagyok. Eredeti szakmám gépészmérnök, lassan tíz éve dolgozom ezen a területen. A fotózás, mint hobbi gyerekkorom óta részese az életemnek. Igazán szenvedéllyé a lányom születése után vált. Nem akartam lemaradni egyetlen édes mozdulatáról sem, így a fényképezőgép mindennapos társam lett. Kezdetben csak a kislányomról készítettem babafotókat, később az elkészült képek látván barátok, ismerősök kerestek meg, hogy az ő családi fotóalbumjait is tegyem színesebbé képeimmel.


Munkáim során megtapasztaltam a gyermekek fotózása nagy türelmet és odafigyelést igényel, hiszen itt a csöppségeké a főszerep. Alkalmazkodni kell hozzájuk, ezért is szeretem őket saját illetve homogén környezetben fényképezni, ahol jól érzik magukat és a fotózás egyfajta játéknak tűnik. Fotózás előtt mindig szánok időt az ismerkedésre, az igények felmérésére és vidám, tapasztalt apukaként próbálok a fotóalanyaim szívébe férkőzni.

A kicsik mellett a felnőttek fotózása is nagy kihívás számomra, próbálom több perspektívából szemlélni, ábrázolni őket. Egy esküvői fotózás alkalmával pedig igyekszem a kreativitásomat megmutatni, a fotóim által visszaadni a párok számára oly fontos esemény legszebb, legmeghittebb pillanatait.

Ha tetszenek a képeim és te is szeretnél családodról egyedi hangulatú, ötletes képeket készíttetni, vagy úgy gondoljátok szívesen bízzátok rám magatokat a nagy napon, hogy megörökítsem legbensőségesebb pillanataitokat, akkor állok rendelkezésetekre.

2011. szeptember 29., csütörtök

Tünde szülinapi meglepetése

Tündi azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy szeretne párjának szülinapi ajándékként egy fotósorozatot készíttetni magáról. A felkérésre természetesen igent mondtam, hiszen érdekel a portréfotózás és valóban ötletes ajándéknak találtam egy szép fotóalbumot.
A fotózás helyszíne Tündiék lakása volt. Az elhelyezkedésből adódóan a nappali elég sötét volt, ezért derítésre volt szükség, amit a két "villanjkörte" szettel oldottam meg. A másik helyszín a hálószoba volt. Itt akadt egy kis problémám. Ekkorára már besötétedett és annak érdekében, hogy titokban tartsuk a dolgot le kellett engedni a redőnyt. A fehér redőny visszaverte a vakuk fényét, ami minden képen meglátszódott és ezt nem kevés utómunkával sikerült csak eltüntetnem.
A képek retusálása után következett a nyomtatás. 20 db képet nyomtattam ki A5 - ös méretben, amik nagyon szépek lettek. Azért a papírképet nem pótolja semmi, sokkal szebb mint a monitoron.
Igazi feelingje van egy fotóalbum nézegetésének egy hideg téli estén. :)








Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)